Game, Set, Match

A tenisz fontosabb játékszabályai

A teniszt ketten vagy négyen, a pálya közepén kifeszített háló felett teniszütővel továbbított labdával játsszák. Attól függően, hogy egy-egy vagy két-két játékos küzd egymás ellen, a mérkőzést egyes- vagy párosmeccsnek nevezzük.
A teniszpálya téglalap alakú, mérete az egyes játéknál 8,23×23,77 m, a páros játéknál pedig 10,97×23,77 m. A háló magassága középen 91,4 cm, a tartóoszlop melletti magassága 107 cm. A játéktér két végét és oldalait határoló vonalakat alap-, illetve oldalvonalaknak nevezzük. Mögöttük vannak az ún. kifutók A pálya talaja salak, fű, cement, fa, bitumen, szőnyeg vagy az ITF által elfogadott műanyag lehet.
A labda felületének egyenletesen simának kell lennie. Átmérője legalább 6,35 cm, de legfeljebb 6,67 cm lehet. Tömege 56,70 és 58,47 gramm között váltakozhat.
Az ütők méreteire vonatkozóan általában az ütők hossza és szélessége között a megfelelő arány 3:1. A profi teniszben használt ütők nem lehetnek hosszabbak (a nyelet is beleértve) 29 inchnél, azaz 73,66 centiméternél. A húrozott ütőfelület maximum 39,37 cm hosszú és 29,21 cm széles lehet. A keret anyaga legtöbbször grafit vagy alumínium, vagy ezek keveréke, a húr szintetikus anyagból készül.
Az ütésfajtáknál megkülönböztetjük az alapütéseket és segédütéseket. Alapütések a tenyeres és fonák ütések, valamint az adogatás, a röpte és a lecsapás is. A segédütések a pörgetett ütések, továbbá a vágott, nyesett ütések, a rövid labdák, a félröpték, az átemelések.
A játékosok a háló szemben levő térfelein, egymással átlósan ellentétes oldalon állnak fel. A labdát először adogató (szerváló) játékos az adogató, a vele szemben álló játékos a fogadó. A térfélválasztást és azt, hogy az első játékban ki lesz az adogató, illetve a fogadó, sorsolással kell eldönteni. A sorsolásban nyertes játékos a következő lehetőségek között választhat, vagy kívánhatja, hogy ellenfele válasszon: (a) övé az első adogatás vagy a fogadás joga, ebben az esetben ellenfele választja a térfelet, vagy (b) térfelet választ, ekkor viszont ellenfele dönti el, hogy adogatni, vagy fogadni kíván-e.
Az adogatás végrehajtásának módja a következő: közvetlenül az adogatás megkezdése előtt az adogató mindkét lábával álljon az alapvonal mögött nyugalmi helyzetben (a hátsó kifutón, amely távolabb van a hálótól, mint az alapvonal), a középjel és az oldalvonal képzeletbeli meghosszabbítása között. Ezután az adogató kézzel feldobja a labdát tetszés szerinti irányba, és mielőtt az talajt érne, ütőjével megüti. Az ütő és a labda érintkezésének pillanatában az adogatást megtörténtnek kell tekinteni. Az adogatónak felváltva, a pálya hosszanti jobb és bal fele mögül kell adogatnia, minden játékban jobbról kezdve az adogatást. Az adogatott labdának át kell haladnia a háló fölött úgy, hogy az átlósan szemben levő adogatóudvarban vagy az azt határoló valamelyik vonalon érjen talajt, mielőtt a fogadó visszaütné. "Hiba" után (ha az első adogatás hibás) az adogató ismételten adogathat ugyanarról az oldalról, ahol a hibát elkövette, kivéve, ha a hiba helytelen oldalról történő adogatás volt.
Az első játék után a fogadó lesz az adogató, az adogató pedig a fogadó. A labda az adogatás pillanatától kezdve játékban van, kivéve a játékvezető "Hiba" vagy "Semmis" ítéletét, és játékban marad mindaddig, amíg a pont sorsa el nem dől.
A játékos pontot veszít, ha: (a) a játékban levő labdát nem üti vissza közvetlenül a háló felett, mielőtt az kétszer egymás után a talajt érinti; (b) úgy üti vissza a játékban levő labdát, hogy az ellenfél térfelének határvonalain kívül ér földet, vagy valamelyik állandó tartozékot, illetve más tárgyat érint; (c) akár a pályán kívül állva röptében üti meg a labdát, de nem sikerül azt az ellenfél térfelére juttatnia; (d) ütés közben a játékban levő labdát szándékosan elkapja, vagy ütőjén viszi, vagy szándékosan egynél többször érinti ütőjével; (e) a játékos vagy ütője (akár kézben van, akár nincs), vagy bármi, ami rajta, illetve nála van, hozzáér a hálóhoz, az oszlophoz, az egyesléchez, a kötélhez vagy fémhuzalhoz, a hevederhez, a szegélyszalaghoz, vagy ellenfele térfelének talajához bármikor, amikor a labda játékban van; (f) röptében megüti a labdát, mielőtt az a háló fölött áthaladt volna; (g) a játékban levő labda hozzáér a testéhez vagy bármihez, ami rajta, illetve nála van, kivéve a kezében vagy mindkét kezében tartott ütőt.
A labda érvényes, ha a pályát határoló vonalak valamelyikére esik.

Játéknyerés (Game): ha a játékos megnyeri az első pontot, 15-öt kell javára számolni, ha a második pontot is megnyeri, az állás 30-0 lesz a javára, a harmadik pont megnyerése esetén 40-0, a negyedik pont megnyerése után az állás: játék az illető javára, kivéve, ha mindkét játékos három pontot nyert. Ebben az esetben az állás: egyenlő. Egy játékon belül a számolás az adogató szempontjából a következőképpen történik: az első pont megnyerése 15:0 (fifteen love), a másodiké 30:0 (thirty love), a harmadiké 40:0 (forty love), a negyedik játék (game). Ha közben a fogadó is szerez pontot, a számolás a következőképpen módosul 15:15 (fifteen all), 15:30 (fifteen thirty), 30:30 (thirty all), 30:40 (thirty forty). Ha a következő labdát az adogató nyeri, akkor az állás egyenlő (deuce). Ha ezután az adogató nyer egy labdát: előny (advantage) az adogatónál, ha a fogadó egyenlít: ismét egyenlő (deuce), ha a fogadó jut előnyhöz: előny a fogadónál (a játékvezetői számolásnál az Előny/Advantage szó mellé az előnyben levő játékos nevét mondják). Ha a másik játékos nyeri a pontot, az állás ismét egyenlő, s így tovább, amíg az egyenlő állás után az egyik játékos egymás után két pontot nem szerez, amellyel megnyeri a játékot.

Játszmanyerés (Set): az a játékos (vagy páros), amelyik előbb nyer 6 játékot, megnyeri a játszmát, feltéve, ha legalább két játéknyi különbsége van a vetélytárssal szemben (6:0, 6:1, 6:2, 6:3, 6:4, 7:5 ... 14:12, stb.).
A mérkőzés időtartamának korlátozása érdekében alkalmazzák a játszmabefejező számolási rendszert (Döntő Játék/Tie-break), ha az erre vonatkozó elhatározást a versenykiírásban előre kihirdetik. A döntő játék akkor kezdődik, amikor az állás bármelyik játszmában 6:6. A rövidített játékban 1-től 7-ig sorszámokkal számolnak. Az első pontért az a játékos adogat (jobb oldalról), aki az adogatásnál soron következik. Ellenfele adogat a második (balról) és harmadik (jobbról) pontért, és azután mindegyik játékos váltogatva két egymást követő pontért szervál mindaddig, amíg el nem dől, hogy ki lesz a játék és játszma győztese. A játékosok minden hat pont után, és a játszmabefejező játékot követően térfelet cserélnek. Ha az egyik fél 7 pontot nyer anélkül, hogy ellenfele 5-nél több pontot szerzett volna, akkor megnyeri a rövidített játékot és ezzel együtt a játszmát. Ha a rövidített játék során mindkét játékos 6-6 pontot nyer, akkor mindaddig folytatják, amíg az egyik fél 2 pontot nem nyer egymás után.
Páros mérkőzésnél az egyes találkozóknál használatos eljárást kell alkalmazni. Az első pontért az a játékos adogat, aki az adogatásnál soron következik. Ezután mindegyik játékos váltogatva két pontért adogat abban a sorrendben, ami eddig volt ebben a játszmában, mindaddig, amíg el nem dől, hogy ki lesz a játék és a játszma győztese.
Az adogatás sorrendje: az a játékos (vagy páros mérkőzés esetén pár) lesz a fogadó a következő játszma első játékában, amelyik a játszmabefejező játékban először adogatott. A játszmákon belül a felek felváltva adogatnak, és a párosban is a pár egyik, majd a másik tagja adogat. Minden játszma első és harmadik játéka után és azt követően minden további két játék után térfélcsere következik. A mérkőzésnek folyamatosnak kell lennie, s ezért a labdamenet befejezése és a következő megkezdése között legfeljebb 25 másodpercnek szabad eltelnie. Kivétel a térfélcsere, amikor legfeljebb 90 másodpercnek szabad eltelnie a játék utolsó pontjának befejezése és a következő játék első pontjáért indított játék megkezdése között.
A mérkőzéseket a nagyobb jelentőségű versenyeken (Grand Slam-tornák, Davis Kupa, nagy viadalok fináléi) három nyert játszmára játsszák, a legtöbb tornán azonban két nyert játszmára van szükség a győzelemhez - ennek megfelelően egy mérkőzés legfeljebb 5, de legalább 2 játszmából állhat. Egyes versenyeken (előzetes kiírás alapján) a döntő 3. (vagy 5.) játszma helyett tie-break határozhat a továbbjutásról, s néhol alkalmazzák az ún. Super tie break formát is, szintén a döntő játékot helyettesítendő, s az nyer, aki a 10 pontig tartó pontvadászatban (két pont különbséggel) előbb ér célba.

A párosjáték szabályai: a játszma első játékában adogatásra jogosult pár meghatározza, hogy melyik tagja adogat. Az ellenfél párosa hasonló módon dönti el a kérdést a második játék elején. A harmadik játékban annak a játékosnak a párja kezdi el az adogatást, aki az első játékban kezdett adogatni; a negyedik játékban pedig a második játék adogatását kezdő játékos társa adogat. Ebben a sorrendben történik az adogatás a játszma további játékaiban is.
Az a pár, amelyik a játszma első játékában az adogatást fogadja, meghatározza, hogy a pár melyik tagja fogadja az első adogatást. Ez a játékos fogadja a játszma minden további páratlan játékában az első adogatást. Az ellenfél párosa hasonló módon dönti el, hogy melyikük fogadja az első adogatást a második játékban, illetve a játszma minden további páros számú játékában. A párok tagjai minden játékban felváltva fogadják az adogatást.